Zeneszerkezetek hibái és azok javítása

 

A kis muzsikáló szerkezetek nagyban hasonlítanak az időmérésre szolgáló órák szerkezetéhez, ám van két lényeges különbség közöttük. Az első, hogy nem, vagy csak igen ritka esetben kell olyan precizitással működniük, mint az időmérő szerkezeteknek, hiszen elegendő, ha csak a dal lejátszásához szükséges pontosságot, ütemes működést tudják tartani, nem múlik működésükön semmilyen fontos dolog – mint az óráknál.

A másik lényeges tudnivaló, hogy a zenedobozok szerkezete, a rugók, az áttételek, a fogaskerekek nincsenek állandó használatnak kitéve, hiszen naponta, hetente, esetleg évente egyszer kétszer húzzuk fel őket, hallgatjuk meg zenéjüket – így a szerkezet jóval kevesebbet működik, mint az órák szerkezetei.

E két tényezőnek több következménye is van.

Egyrészt a zenedobozok szerkezetei (kivéve a különlegesen kivitelezett, szép és ez által igazán drága és zeneautomatákat) jóval egyszerűbb kivitelűek, mint az órák szerkezetei. Nem is készülnek mindig olyan nemes anyagból, mint azok, az egyszerűbb, olcsóbb anyagfelhasználás egyben az olcsósságot is lehetővé teszi.

Másrészt az általánosan elterjedt zenedobozok alkatrészei nagyjából az ébresztőórák, de még inkább a faliórák méreteihez közelítenek – nincsenek parányi foglalatok, miniatűr fogaskerekek, áttételek, a szerkezet is jobban áttekinthető.

S a leglényegesebb különbség a zeneautomaták és az órák működése között, hogy a zenedobozok szerkezete nem állandóan jár, mozog, ezek élettartama is hosszabb.

Bár… a ritkább használatnak vannak hátrányai is.

 

Szennyeződések

 

Ezek közül is az első, hogy ezek a szerkezetek sokkal jobban ki vannak téve a szennyeződésnek, mint óráink. Az órák szerkezete, doboza többnyire zárt, a súlyos faliórák kivételével nagyjából igyekszünk is tisztán tartani őket. A zenedobozok, muzsikáló szerkezetek azonban sok esetben hónapokig állnak egy helyben, a vitrinben, a szekrény tetején. Porosodnak, koszolódnak, a szerkezetükbe szinte szabadon jutnak be a szennyező anyagok. Ezek a finomabb csatlakozásoknál, a forgó alkatrészek csapágyainál felgyülemlenek, s a ritka megindítás során bizony komolyan felmarják a kis részeket.

Ugyanilyen gondot okoz az állás azoknál az alkatrészeknél, melyek olajozva vannak. Az órák esetében a kis tengelycsapokat, csatlakozásokat olajozni kell, a zenedobozok esetében a meghajtó rugó olajozása általános gyakorlat, á tengelyek, csapágyak olajozását csak komolyabb szerkezetnél végzi el a gyártó. Használaton kívül az olaj egy idő után besűrűsödik, és ha még a szennyeződés is beleragad, komolyan tudja akadályozni a szerkezet működését. A csapágyaknál a lassú de folyamatos kopások oka többnyire ez a jelenség, a rugók esetében pedig nem ritkán a rugó teljes „beállásához” vezet. S ilyenkor jön a rugó „halála”: a beszorult, a szennyeződéstől összeragadt rugó felhúzását erőlteti a tudatlan használó, ami a biztos rugótöréshez vezet.

 

Az alábbi képek egy olyan szerkezetet mutatnak, mely erősen elszennyeződött, s melynek rugóházában emiatt el is tört a rugó.

 

(A képre kattintva nagyítva is megtekintheted őket)

A komolyabb zeneautomata nagyon sokféle áttételt, mozgó alkatrészt tartalmaznak. Ha ezeken felgyülemlik a kosz, vagy a különféle fémoxid, az akár a szerkezet teljes működésképtelenségéhez vezethet. Ezeken a képeken egy ilyen szerkezet látható a szétszedés utáni állapotban. A piros nyilak a szennyezett alkatrészeket mutatják.

Griesbaum cigarettakínáló tisztítás előtt és közben
(A képre kattintva nagyítva is megtekintheted őket)

 

A rugók tönkremenetele

 

A fentiekben is szó volt róla, hogy rugók részben a szennyeződésektől könnyen tönkremehetnek, károsodhatnak. A rugók törését nem csak ez, hanem a túlhúzás is okozhatja, melynek minden esetben a törés a következménye. Gyakori, hogy a két ok összeadódik: a nem működő zenedoboz rugóját használó egyre jobban feszíti, nem tudva, hogy az a szorulás miatt nem jár... egészen addig, míg el nem pattan. És még szerencsésnek mondható, ha nem okoz komoly kézsérülést a feszültségtől felszabaduló rugó hirtelen lefutása.

Ha egy zenedoboz felhúzó kulcsát elforgatva halljuk a kilincsmű (racsni) recsegését, de a rugó feszülését nem érezzük, annak két oka lehet: vagy eltört a rugó, vagy csak kiakadt a magtengelyből (magyarán a felhúzó tengelyből) – ez utóbbi a könnyebben orvosolható probléma.

 

Eltört rugó a rugóházban és kiemelve
(A képre kattintva nagyítva is megtekintheted őket)

 

A zengőfésűk szálainak törése

 

A legelterjedtebb zenedobozokban úgynevezett zengőfésűk keltik a hangot. Ezek a zenedobozok legérzékenyebb alkatrészei, hiszen vékony, kevésbé rugalmas anyagból készülnek.

A törésnek több oka is lehet: ha a dobozt leejtik, hozzáverik valamihez, a merev tűk könnyen eltörnek maguktól is. De egy erőltetett felhúzáskor a tűs henger kis tüskéi is beleakadhatnak a fésű szálaiba és továbberőltetéskor letörik azok végét.

Főleg a nagyon régi zeneszerkezetek fésűi az anyag elöregedése miatt is eltörhetnek egy óvatlan újraindítás során. Gyakran tapasztaltam, hogy az évek, évtizedek óta nem használt zenedobozok esetében a valamilyen dal közben megállt henger tűi a fésű szálai felemelve tartják, s egy óvatlan újbóli indításkor az feszültséget elengedő szál elpattan. Ez főként a mély hangokat keltő szálak esetében fordul elő, melyeknél a megfelelő hangmagasság miatt többletsúlyt találunk a fésűszál alján.

Ugyanilyen következménnyel jár, ha óvatlanul fogunk neki a szerkezet szerelésének, javításának. A rugóház kiszerelése vagy a fékezőmű csavarjainak megoldása során a hajtómű rugója váratlanul és igen gyorsan kienged, megpörgetve a tűs hengert. A tűk ilyenkor óhatatlanul eltörik azokat a fésűszálakat, melyekbe beleakadnak.

 

Rugólefutás miatt eltört hangzófésű-szálak

Különféle verklik, zenedobozok, zeneszerkezetek javítását itt mutatom be →


Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged: