VERKLIS HONLAPJA

LEIERKASTENMANN

ORGAN-GRINDER'S HOME-PAGE

verkli, kintorna, barrel organ, Leierkasten

AZ ELSŐ MAGYAR VERKLIS HONLAP

ERSTE DREHORGEL UND WALZENKLAVIER HOMEPAGE IN UNGARN

FIRST ORGAN-GRINDER'S HOME-PAGE

LE PREMIERE HONGROIS PAGE WEB DE ORGUE DE BARBERIE

 

Tisztelt Látogató!

A verklikről, kintornákról szóló első és máig egyetlen magyarországi honlap 18 év után új helyre költözik, aminek több oka is van. 2020 április 15-től a http://verklis.uw.hu ULTRAWEB szolgáltatónál található honlap mellett egy már saját tulajdonú domain néven, a http://www.verkli.hu WEB címen is láthatóak lesznek a kintornákról, zenegépekről szóló oldalak. Az új tár lényegesen nagyobb kapacitású, ezért több és részletesebb dolog jelenhet meg itt. A fenti időponttól új információkat, oldalakat csak averkli.hu végződésű honlapon helyezek el, és terveim szerint 2021. január 1-től már csak ez utóbbi internetes cím fog élni...

A váltás másik oka, hogy a ma legismertebb és milliók által használt közösségi oldal (a nevét nem írom le) az "uw" kiterjesztésű lapokat nem hajlandó megjelentetni arra hivatkozva, hogy sérti a közösségi elveit. Ugyanakkor rasszista, erkölcstelen vagy éppen gyilkosságra buzdító bejegyzések, hozzászólások tömegével találkozhat, aki oda belép. Ám gyermekeim szerint - akik nagyon értenek hozzá - az, aki nincs fent a ...-on, az nincs is... Úgy gondoltam, szót fogadok nekik.

Az új honlap eddigi formáját, struktúráját megtartja, hagyománytiszteletből s mert úgy érzem, hogy jól áttekinthető, használható.

 

További jó időtöltést kívánok.

Mednyánszky Miklós


                    Új oldalak a http://www.verkli.hu honlapon

                    Szász Endre László "Vallone" festményei kintornásokról →
                    Dokumentumok a kintornások életéből →
                    Újévi üdvözlet a kintornástól →
                    Egy újabb hivatalos igazolvány →
                    Új darabok a virtuális verklimúzeumban →
                    Csengetett Mylord? találkozó →
                    Újabb zenedoboz javítások →

A XX. század harmincas évéig a pest-budai utcakép általánosan ismert és kedvelt része volt a kintornás.

A zenegép hangos sípja vagy zongorát utánzó dallama gyakran megszólalt a bérházak udvarain, a vendéglők kerthelyiségeiben. El sem lehetett képzelni nyáresti mulatságot, lakodalmat a Tabánban, Gellérthegyen vagy Óbudán kintorna nélkül. Milyen volt ez a szerkezet, kik voltak megszólaltatói?

A verklik, kintornák

A XX. század harmincas évéig a pest-budai utcakép általánosan ismert és kedvelt része volt a kintornás.

A zenegép hangos sípja vagy zongorát utánzó dallama gyakran megszólalt a bérházak udvarain, a vendéglők kerthelyiségeiben. El sem lehetett képzelni nyáresti mulatságot, lakodalmat a Tabánban, Gellérthegyen vagy Óbudán kintorna nélkül. Milyen volt ez a szerkezet, kik voltak megszólaltatói?

Az automata és kézi hajtású zenegépek története sok száz évvel ezelőtt kezdődött, több nemzet, ország vallja magáénak a kintorna feltalálását. Fejlődésük a felvilágosodás korától a II. világháborúig kíséri és hűen tükrözi a társadalom, a technika és a művészetek fejlődését.

A zenélő automaták és szerkezetek története összekapcsolódott olyan nagy emberekkel, mint Leonardo da Vinci, Athanasius Kircher, a tudós jezsuita páter vagy a magyar Kempelen Farkas. Észak-Olaszországban, a Németalföldön, Szászországban kiterjedt ipara volt a zenélő automatáknak. Egyes cégek csak a dobozok, sípok készítésével, míg mások a zeneművek kottázásával, szöges hengerekre, papírcsíkokra, bádogkorongokra történő átírásával foglalkoztak.

A XVIII. sz. végétől ezekből az országrészekből kezdtek elterjedni egész Európában. A szerkezetekkel együtt a gyártóhelyek vállalkozó kedvű polgárai is a gépekkel tartottak, működtetve, kezelve őket. Nem véletlen, hogy egyes országokban Orgona Italineri-nek, Orgona Barbierinek hívták a kintornát. A gépezetek - és velük a kintornások - az óceánon is átkeltek, észak- és Dél-Amerikában mai napig szeretettel őrzik emléküket. A legegyszerűbb, néhány sípos - családi otthonokban működtetett - madárorgonáktól a templomi zenészt helyettesítő automatákon keresztül a szekér nagyságú, dobokat, cintányérokat, húrokat megszólaltató zenegépig számtalan fajtáját ismerjük.

A kintorna a hangrögzítésre alkalmas fonográf elterjedéséig - sőt, sokáig még azt követően is - igen fontos szerepet játszott a köznapi emberek zenekultúrájában. Egy-egy új zenés színdarab, operett, opera népszerű betétdala, vagy egy új induló szinte már bemutatása másnapján megjelent az utcai zenészek repertoárjában. Ugyancsak e gépezetek előadásában ismerhették meg a városlakók az újonnan keletkezett könnyebb műfajú slágereket, dalokat is. Bár a zenekritikusok, zenetörténészek a magas művészetnek számító komoly zene kintornán történő megszólaltatását lebecsülték, számtalan művészt ihletett meg e hangszer. Neves zeneszerzők - Beethoven, Sztravinskij, Ravel - alkottak zeneművet automatákra, írók, festők örökítették meg a kintornást. Legnagyobb sikerük az automata zenegépek gyártóinak akkor volt, amikor a hegedű vitathatatlanul legelső gyártóhelye, az olaszországi Cremona városa egy több, mint 100 sípos zeneautomatát rendelt.

Csak Budapesten - Újpest, Kispest és az egyéb városrészek külön városnak számítottak - a húszas harmincas években még évi 200-250 kintornás engedélyt adtak ki. Még a II. világháború után is működött közülük jó néhány. A kintornás élete sok művészt ihletett meg. Az 1870-es években Tóth Ede írt színművet a "Kintornás családja" címmel, Kosztolányi, Karinthy és még jó néhány író, publicista örökítette meg a város alakjai között a zenegépek tulajdonosait. Hazánkban ennek ellenére az elmúlt évtizedekben a kintorna, a verkli, sípláda elfelejtődött.


Mednyánszky Miklós 2002-2020

Ki látott engem...?

Flag Counter

(2013. V. 2-től...)

CÍMKEFELHŐ


Ha valami részletesebben érdekli Önt, esetleg segítségre van szüksége: