VICENTE LLINARES

ZONGORAVERKLI

 

 

A zongoraverklit a neves barcelonai Vicente Llinares hangszerkészítő manufaktúra készítette a XX. század elején.

 

A gyár a hagyományos zongorák mellett hosszú ideig készített zenegépeket is, az 1950-es, 60-as években még gyártották ezeket. Számos változatban készült, az egyszerűbbekbe csak zongorahúrok kerültek, ám készültek harangokkal, dobokkal kiegészített darabok is.

 

A cég kedvenc gyártmánya volt a „gyermek-verkli”, ami a nagy, utcai darabok kicsinyített mása, nagyjából negyedakkora. Ezeket jobb módú családok vették gyermekeiknek, de vannak visszaemlékezések arról is, hogy abban az időben számos barcelonai bolt kirakatában, esetleg bejárati ajtajában állt ilyen szerkezet, hogy becsalogassa a vevőket. Ezeket a kis darabokat úgy alakították ki, hogy valóban gyerekek is tudjanak játszani rajtuk.

 

Llinares cég által gyárott gyermek-verkli

 

Az itt bemutatott verkli igen terjedelmes: több mint 110 centiméter magas, hossza 120 cm – akkor tehát, mint egy szobai pianínó. Fahengeres vezérlésű, a henger átmérője 35 cm, hossza 103 cm. A berendezés teljes súlya több mint 110 kiló. Ennek oka, hogy a húrok feszítésére a zongorákban, pianínókban is alkalmazott páncéltőke szolgál. Ez a levegő páratartalmára, a mozgatásból eredő rázkódásokra nem annyira érzékeny, mint a fából készült rögzítő tőke, ezért szívesebben alkalmazták a folyamatosan mozgatott zongoraverklikben. Ám emiatt természetesen a hangszer súlya jelentős megnövekedett.

 

A zongoraverkli belülről

 

A hangszer tekerőkarja a homloklapon helyezkedik el, mely áttétellel forgatja a hengert.

A meghajtó áttétel

 

A berendezés 55 zongorahúrt és 5 harangot szólaltat meg.

 

A zongoraverkli húrjai és a harangok

 

Mivel összesen 10 számot tud lejátszani, a hengeren összesen 600 sorban vannak a szögek.

A hangszer behangolásának megsegítésére a rögzítőlapon az egyes húrok hangfekvése betűk beütésével jelölve lett.

 

A húrok közelről

 

Az egyes számok közötti váltásra a henger tengelyének meghosszabbított egysége szolgál, mely kinyúlik a házon kívülre, és egy gombbal van ellátva. Ennek ki-be tolásával válthatók az egyes számok. A gomb mögött hornyok sorakoznak, ezekbe lehet a rögzítő lemezt belesüllyeszteni és ezzel a hengert rögzíteni. A váltógombot csak akkor lehet felemelni, ha a rögzítőkar felemelt állapotban van. A rögzítőkar felemeléskor a verkli belsejében lévő vezetőléc elemeli a kalapácsok szárait a hengertől. Ez az ügyes megoldás arra szolgál, hogy a henger tengelyirányú mozgatása során nehogy megsérüljenek a kalapácsokhoz tartozó tüskék vagy a hengeren sorakozó szögek.

 

A rögzítőkar felemelt állapotban

 

 

A rögzítőlemez felemelt és lezárt állapotban

 

 

A kalapácsok végén elhelyezkedő "körmök" (tüskék) felemelt és leeresztett állapotban

 

 

A verkli jobb oldalán a házon egy levehető körlap került kialakításra: ez arra szolgál, hogy szükség esetén (zeneszámok cseréje, vagy javítás) a hengert ki lehessen venni a berendezésből.

 

A verkli oldalán a zeneszámok címeit felsoroló címke látható, ez a Llinares verklikre jellemző kialakítás. A bemutatott verkli első zeneszáma a címke tanúsága szerint a Kék Duna keringő...

A zeneszámok címeit tartalmazó címke

 

A hengeren papírcímkén, a verkli előlapján dombornyomott réztáblán olvashatjuk a gyártó cég nevét.

Címke a hengeren és a verkli előlapján

 

 

Még az 1950-es években is sok hasonló zongoraverkli működött az országban, ismereteim szerint mára számuk nem éri el az egy tucatot.

 

 

Ha valami részletesebben érdekli Önt, esetleg segítségre van szüksége: